A vasárnap délelőtti istentisztelet keretében a Don-kanyar, a II. világégés áldozataira emlékeztek Szatmárnémetiben a Németi Református Templomban. A megemlékező istentiszteleten Kiss József lelkipásztor hirdetett igét Józsué könyve 7. részének 1–11. versei alapján. Jó nekünk visszatekinteni, hálát és köszönetet mondani azért, mert megadatik számunkra az emlékezés lehetősége, hiszen voltak idők, amikor nem lehetett beszélni a doni eseményekről. A lelkipásztor párhuzamba hozta Józsué korának történetét a Don-kanyarnál történtekkel. Izrael népe alig érkezett meg az ígéret földjére, máris háborúba keveredett. A pesszimista, áldozati állapotból kell megtalálni a kiutat, Isten segítségével — mutatott rá az igehirdető.
Kiss József németi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző igehirdetését követően Dr. Sütő Zsolt a Kölcsey Ferenc Főgimnázium történelem tanára ismertette a doni katasztrófa történetét. Az előadó a második magyar hadsereg kitartását Luther kitartásához hasonlította, aki nem hátrált meg a wormszi birodalmi ülésen és az akkori meghurcoltatásban.
Az egyházközség fiataljainak egy csoportja énekkel, szavalatokkal tisztelgett a háború hősei emléke előtt, majd a résztvevők kivonultak a templomkertbe, és megkoszorúzták a doni emlékművet.
„Erkölcsi kötelességünk emlékezni és emlékeztetni a Don-kanyarban történt tragédiára, amikor a 2. magyar hadsereg otthonától több ezer kilométerre védte a hazát. Maguk sem értették, mit keresnek ők ott, de becsülettel helyt álltak a végül felülkerekedő orosz túlerővel szemben.
Az áldozatok között voltak szatmáriak is, rájuk is emlékeztünk vasárnap a Németi templomban, ahol dr. Sütő Zsolt történelmi előadásával, majd megkoszorúztuk a templomudvarban található emlékművet.” – fogalmazott közösségi oldalán Magyar Lóránd parlamenti képviselő.
In memoriam 1943. január – 2. Magyar Hadsereg, Don-kanyar.
“A Don-kanyar felől, halál szele söpör.
Fülem mellett golyó sziszeg: hideg, hideg, hideg!
A bunker oldalát ma bomba törte át.
S ha rád kiált a cimborád: tovább, tovább, tovább!
A szél, hordja széjjel, álmunk az éjjel: megfagyott.
A hóban süppedünk el. Miért jöttünk el? – már nem tudom.
Ha vannak angyalok, nem járnak erre most.
Csak ördögök tüzelnek ránk: vivát, vivát, vivát!
Ha élne még anyám, s volna házam, s hazám?
Ha várna még a kedvesem: minek? minek? minek?
A szél, hordja széjjel, álmunk az éjjel: megfagyott.
A hóban süppedünk el. Miért jöttünk el? -már nem tudom.
De messze még a nyár, a fagyhalál kaszál.
A szívemben csak jégcsapok: talán ma meghalok.
A Don-kanyar felől halál szele söpör.
Fülem mellett golyó sziszeg: hideg, hideg, hideg!”
Emlékezett meg ezekkel a szavakkal az eseményről Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere.